A szardínia (sprotni) olaj tápanyagtartalma

A szardinia (oroszul sprotni) idehaza az egyik legtöbbet fogyasztott tengeri hal. Talán csak hekk az, ami megközelíti a népszerűségét. Hideg tengeri halfajról lévén szó, olaja gazdag többszörösen telítetlen zsírsavakban, viszont akinek magas a koleszterin szintje, vegye figyelembe, hogy a szardinia olaja koleszterinben is gazdag. Jót tesz az esetlegesen felborult nemi… Megnézem a részleteket

A repceolaj tápanyagtartalma

Alapvetően a repceolajnak két felhasználási területe van. Egyrészt motor hajtóanyagként hasznosítják, másrészt a reformkonyhában a napraforgó olaj egyik nagyszerű helyettesítője, mert az omega-3 zsírsav összetétele sokkal jobban megfelel az emberi szervezet számára. A világ több részén az alacsony savtartalmú, finomított változatát Canola olajként forgalmazzák, A repce évezredek óta ismert olajos növény,… Megnézem a részleteket

A rizsolaj tápanyagtartalma

Ugyan rízsmagolajat étkezési célra nagyon ritkán hasznosítjuk, viszont fontos a kozmetikai felhasználása. Előállítása a rizsszemek héjából történik, sajtolással. A halványsárga, enyhe növényi illatú olaj olyan, a bőrápolás számára fontos anyagokat tartalmaz, mint a fitoszterolok, oryzanol és ferulsav. Antioxidáns, regeneráló hatással rendelkezik, kiemelten jó hatással van az elöregedett, rugalmasságát és víztartalmát… Megnézem a részleteket

A pulykazsír tápanyagtartalma

Ugyan Magyarországon a pulykazsírt önmagában nem igazán hasznosítjuk, viszont a pulykából készült ételeinkben előfordul. Íze semleges, többszörös zsírsavakban gazdag, s némi vitamint és szelént is tartalmaz. A zsíros jellege miatt jól gátolja a vele együtt elfogyasztott ételek szénhidrát felszívódást, ezért az ételek glikémiás indexét csökkenti. A pulykazsír tápanyagtartalma Tápanyag összetevő… Megnézem a részleteket

A pálmaolaj (kókuszolaj) tápanyagtartalma

A kókuszolaj vagy pálmaolaj (kókuszzsír) a modern élelmiszeripar egyik legkedveltebb zsiradéka. A 24 fok körüli dermedéspontja és a könnyebb emészthetősége miatt használják a sertészsír kiváltására. A pálmaolajat vagy kókuszolajat nem szabad összekeverni a pálmamag olajjal, melyet a kókuszmag terméséből állítanak elő, s nem a húsos részéből. A pálmaolaj tápanyagtartalma Viszonylag… Megnézem a részleteket

A pálmamagolaj tápanyagtartalma

A kókuszpálmából két eltérő tulajdonságú olaj állítható elő. Az egyik a gyümölcs húsosabb részéből nyerhető ki sajtolással vagy főzéssel. Ennek a résznek a  szárított és aprított változatát ismerjük idehaza kókuszreszelékként. S a belőle kinyerhető olaj a pálmaolaj vagy pálmazsír, mely a modern élelmiszeriparban manapság sokat használnak más zsiradékok helyettesítésére (mert… Megnézem a részleteket

Az olívaolaj tápanyagtartalma

A napraforgóolaj után az olívaolaj a második leggyakrabban használt növényi zsiradék mind idehaza, mind külföldön. Salátákhoz, főzéshez, sütéshez is kiváló, és nagyon jól bírja a hevítést is. Az egyetlen dolog, amire érdemes odafigyelni, az az olívaolaj minősége, pontosabban az előállítási módja, mert csak a hidegen sajtolt, első préselésből származó extraszűz… Megnézem a részleteket

A napraforgóolaj tápanyagtartalma

Magyarországon, és zömmel a világon is a legtöbbet használt növényi zsiradék a napraforgó magjából készült étolaj. Ennek egyik legfőbb oka, hogy viszonylag könnyen kezelhető (tárolható), jól bírja a melegítést, és alapvetően semleges íze miatt más élelmiszerek, mind növényi mind állati eredetűeknél, jól használható sütésre. S nem mellékesen tele van egyszeresen… Megnézem a részleteket

Az mustármagolaj tápanyagtartalma

Ugyan Magyarországon az mustármagolaj nem túl elterjedt még, de érdemes kipróbálni. Tele van egyszeresen telített szírsavakkal, s kétszeresen telítetlen zsírsavakat is érdemben tartalmaz. Nem tartalmaz viszont szénhidrátot, így a glikémiás indexe nulla. Mivel alapvetően olajos anyagról beszélünk, ezért más élelmiszerekkel együtt használva azok glikémiás indexét is csökkenti, s pont ezért… Megnézem a részleteket

Vitaminok és ásványi anyagok javasolt napi bevitele (RDA)

Amióta a 1900-as évek óta ismert a vitaminok és ásványi anyagok hatása a szervezetünkre, azóta szinte állandó tudományos vitatéma az, ezen anyagokból mennyi az a mennyiség, amit napi szinten érdemes bevinni a szervezetünkbe. Ezen kutatások eredményeit az 1950-es években foglalták össze, s az így meghatározott mennyiségeket hívják azóta a vitaminok… Megnézem a részleteket